hagyományörző csoportok fellépése, magyar és török népzenei koncertek, előadások, utcaszínházi produkciók, hastánc bemutató.

 

A zenekar 2000 nyarán alakult Győrben. Különböző zenei mühelyekben, táborokban ismerték és szerették meg a moldvai énekes és zenei hagyományokat. Az autentikus kereteket saját gondolataikkal kibővítve játszák a moldvai csángók zenéjét.

Az Arasinda együttes autentikus török népzenét játszik. Törökország történelmi és földrajzi változatossága jól magyarázza , hogyan lehet a zene annyira sokszínü. Az arab és kaukázusi eredetű hangszereken a zenei motívumok egész tárháza csendül fel a Balkántól Mongóliáig.

csinnadratta, maskarák, muskéták, törökök és török verők, hastáncosok.

Ha az ember fél lábra áll, kezét mellén osszefonja, vele szemben ugyanúgy tesz barátja vagy barátnéja, s össze mennek, veszekszenek, kárálnak és kapirgálnak, lökdösődnek, kiabálnak és a végén jót nevetve földre esve klimpálnak, akkor kakasviasdal van, Riza ángyi és a Máli , két szomszédok, rossz szomszédok, s mivelhogy ez egy török átok sosem lesznek jó barátok.

Az egyesület 2002 őszén alakult, magyar történelmi hagyományokat ápoló, több éves tapasztalattal rendelkező közösség. A korhűséget és hitelességet az egyesületben tevékenykedő történészek és szakértők biztosítják.

A történet magvát természetesen az érckakas megszólalása adja, illetve ami előtte és utána vala. Megelevenedik a várban dőzsölő, parádézó török katonák élete: három janicsár -a magyarok aktív bosszantása végett-hórihorgas zsiráfon lovagol. Mi több, a pasa nem átall egy hatalmas vaskakas nyergéből szitkokat szórni a (ma)gyaurok fejére. Más helyen foglyul esett honi vitéz legényest táncol. A tét: AZ ÉLETE. Rabszíjra fűzött gyönyörű szép hajadonokat kísérnek másutt, persze hogy a pasa fürdősátrába. S hogy teljes legyen a paletta: zsonglőrök, akrobaták szórakoztatják az önfeledten dorbézoló várvédő törököket. A pöffeszkedésnek tesz pontot a végére a rendhagyó képmutogató játék, amely a vár ostromát, a magyari vitézek dicsőséges győzelmét mutatja meg.

a Blattner Géza - díjas bábművész, Rumi László alkotasa.

Az együttes a XVI-XVII. századi magyar, török és kuruc kori muzsikával, hadizenével, énekelt költészettel és népzenével foglalkozik.  Neve az Erdély címerében látható hét toronyra és a hódító törökökre is utal. (az elhurcolt rabokat az isztambuli Héttoronyba (Yedikule) zárták)
A különböző hangszerfajták változatos előadásmódot tesznek lehetővé. Pengetősök a magyar koboz, az arab ud, és a török saz. Fúvósok a népi furulyák, a török síp és a duda.
Megszólalnak ezen kívül különböző ütős hangszerek, főként dobok. Ez a hangszer összeállítás teszi lehetővé a hadizene megszólaltatását, megidézve a kor muzsikájának vélhető hangzását.
Az eredeti dallamokat korabeli hangszereken és korhű viseletben mutatják be.
A megszólaltatott énekeket, táncokat rendszerint magyar és balkáni népzenei elemekkel ötvözik.

Az Ajde Braćo együttes a dél-szerbiai, makedón, bolgár cigány fúvós zenekarok mintájára alakult 2005-ben. A fúvósbandát a temperamentumos és átütő balkáni fúvószene iránti rajongás hívta létre, tagjai népzenészek és jazzisták.

A repertoárt képező szerb, román, bolgár, makedón, görög, török cigány dalok és táncdallamok javarészt páratlan ritmusúak, szólókkal tarkítottak. Az együttes tagjainak legfontosabb és legelsődlegesebb célja az, hogy ízesen, dinamikusan, temperamentumosan, erőt sugárzóan, stílusosan játszanak.