Kiállítási Katalógus

Előszó

Radosza Attila grafikus, festő és elektrografikus. Komputerrajzai megalkotásakor az új műfaj és technikai eszköz kifejezési formáiban rejlő, hagyományos és új vizuális minőségekből építkezik. Nem a gép által létrehozható speciális nyelvi formák érdeklik, hanem a különböző képzőművészeti kifejezési formák közös képi értékei.
Komputergrafikáiban ezért indult ki kezdetben a saját korábbi grafikáiból és festményeiből kiemelt részletekből. Ma közvetlenül a képernyő síkjára "írja" műveit.

Radosza Attila eddigi munkássága során több műfajban is dolgozott.
Pályája kezdetén előbb sokszorosító grafikával foglalkozott, majd egyre többet festett. Mindkét területen a műfajok közötti kapcsolódási pontokat kereste.
Művészi törekvései komputergrafikáiban teljesednek ki, így legújabb művei eddigi munkássága eredményeinek szintéziseként értékelhetők.

Műveiben elsősorban pszichikai tartalmakat jelenít meg: belső világát, érzelmi élményeket, hangulatokat, a külső környezetből érkező érzéki impulzusokat dolgozza fel. Alkotásmódja a zenei komponálással rokon: nem képekben, hanem képi elemek közötti kapcsolódási lehetőségekben, harmonikus és diszharmonikus viszonyrendszerekben gondolkodik.
Kompozíciói lelki, érzelmi történéseket sejttetnek, anélkül, hogy konkrét történeteket beszélnének el és azonosítható fizikai formákat vagy formarészleteket, adott térbeli viszonyokat jelenítenének meg, vagy valamely meghatározható időre utaló motívumokat tartalmaznának. Metafizikus hatásuk egyre erőteljesebb.

Műveiben a szín, a forma, a vonal, a tónus, a fény és az árnyék, a sík és a plasztikus, a strukturális és fakturális, az optikai és a tapintási értékek dialektikus kapcsolatban állnak egymással, feszültségeket teremtenek vagy oldanak, formai és tartalmi ellenpontokat, ritmikai és vizuális összefüggéseket hordoznak.

Radosza Attila következetesen halad a maga útján.
A grafikáin és festményein külön- külön vizsgált kompozíciós, ábrázolási és érzéki- vizuális, azaz tisztán grafikus és festői értékek legutóbbi műveiben, elektrografikáiban együttesen vannak jelen.
Ezekben az alkotásaiban a művész azokat a lehetőségeket keresi, amelyek a képzőművészet hagyományos kifejezésmódjának határain belül még felfedezésre várnak. Olyan klasszikus képzőművészeti médiumok közötti területet, amely egyszerre bír mindazokkal a művészeti minőségekkel, mint külön- külön a festmény, a rajz vagy a plasztika.

Önálló kiállítása bizonyítja, hogy jó úton halad. Lírai kompozíciói kifinomult érzékenységről, kimeríthetetlen fantáziáról, kiváló kompozíciós készségről, érzelemgazdagságról, atmoszférateremtő képességről, önálló gondolkodásról és a megtalált személyes hang határozott felvállalásáról, következetes továbbfejlesztéséről vallanak.

N. Mészáros Júlia