Önéletrajz
1959-ben született Budapesten. Mint a téglák a falban. Mint az út kövei. Sorban
és egymásmellett, egymáson és egymás mögött. A téglák változatlanok. Időtlen és
örök kőtéglák. Mindig voltak és mindig lesznek. Egymásra épültek. Egymáshoz
tartoztak. Fogták és tartották a világot...
És egyszerre csak a múlt házának falában a kövek elengedték egymást. Mindenki
tudta, hogy így lesz. Mégis különös, hogy megtörtént. Az „Előző” nem olyan volt,
mint az azt „Megelőző”. Ez pedig pontosan ugyanolyan, mint az „Előző”. Éppen
ezért különbözik az „Előző”-től. A súlypontok máshová helyeződnek. A jövő
bizarrtervekkel építkezésbe kezd. Újra egymásra rakódnak a jelen kockakövei. Nem
is meglepő, de máris a múlt házát építjük újra. És újra és újra. Mert mindig van
úgy, hogy nincs sehogy...
|